A fotonöv rejtélye

Amikor beléptünk a fotonövbe, az emberek egy kis bizsergést éreznek majd, és ezzel olyan átalakuláson mennek keresztül, amely hosszú életűvé és egészségessé tesz mindenkit.


Az ókori egyiptomi piramisok belsejét gyönyörű falfestmények díszítik, ám elkészítésük módját még mindig homály fedi. A tudósok a mai napig nem találtak magyarázatot arra, hogyan voltak képesek ilyen műalkotásokat létrehozni a sötét, fény nélküli termekben.

A "csoda" több ezer évenként történik

Az egyiptomi sivatagban, a föld mélyébe vájt sírok egyik legnagyobb titka a világítás. Milyen fényt használtak az ókori festők, amikor azokat a csodálatos képeket, káprázatos színeket felvitték a földalatti helyiségek falaira? Semmi sem utal arra, hogy valamilyen lámpával, esetleg fáklyákkal világítottak volna. A levegőtlenség következtében a tűz könnyen kialszik, emellett kormoz, ennek azonban semmi nyomát nem találták.

Kairótól 7 kilométerre, a Nílus nyugati oldalán terül el a gízai piramismező. A sivatagot itt Kheopsz, Khefrén és Mükerinosz fáraó síremlékei uralják. A Kheopsz-piramissal kapcsolatban többféle elmélet napvilágot látott. Nevét onnan kapta, hogy sokan a negyedik dinasztiában uralkodó Kheopsz fáraó temetkezési helyének tartják, aki i. e. 2500 körül uralkodott. Ezt a teóriát azonban egy jelentéktelen utaláson kívül semmi sem támasztja alá. A bátrabb kutatók az építkezés idejét 12 500 esztendővel ezelőttre teszik, amellyel talán bebizonyíthatják, hogy több ezer évenként különös hatás éri a Földet.





Naprendszerünk pályája
A múlt század második felében a műholdak segítségével a világűrben érdekes felfedezést tettek, amely a legendákat, a mitológiát, a Bibliában, illetve a mezopotámiai agyagtáblákon található feljegyzéseket támasztja alá. E szerint a mi naprendszerünk - más csillagokkal együtt, amelyek körül bolygók keringenek - egy olyan pályán halad, amelyet 24 000 év alatt jár körbe. Ezt a tányérszerűen elterülő, körkörös haladást egy úgynevezett fotongyűrű szeli ketté merőlegesen, pontosan középen. A Nap bolygóival együtt 2000 év alatt halad át ezen a pályaszakaszon. Ekkor teljes világosság uralkodik a Földön, mivel a részecskék, az atomok szerkezete átalakul, és önmagából sugároz fényt. Ez annyit jelent, hogy mindig, mindenhol, a Föld mélyében is örökké világos van. A 24 ezer év 2 x 10 000 és 2 x 2000 éves időszakból áll. Jelenleg egy 10 000 éves periódus végén járunk.
Mi történik ilyenkor?
A szakértők elképzelése szerint, amennyiben naprendszerünk tagjai közül a Föld lép be elsőnek a fotonövbe, akkor átmenetileg - amíg a Nap utol nem éri - olyannak fogjuk látni az eget, mintha égne. Természetesen ez semmilyen hőérzettel nem jár majd, tehát nem kell megijedni. Ha viszont a Nap érkezik előbb oda, akkor több mint száz órán keresztül sötétség lesz, és hullócsillagok ezreit láthatják majd azok, akik ennek a jövendölésnek az évét megérik. Amikor beléptünk a fotonövbe, az emberek egy kis bizsergést éreznek majd, és ezzel olyan átalakuláson mennek keresztül, amely hosszú életűvé és egészségessé tesz mindenkit. Számítani kell arra is, hogy a Föld forgási sebessége csökken, tehát bőven lesz ideje az embernek mindenre, nem kell többé rohannia és idegeskednie.
A legendák fantasztikus égi történetei talán nem is kitaláltak, hiszen a fotonövben az űrutazás is könnyebbé válhat. Ha pedig a Föld mélyében ismét világos lesz, az megmagyarázza, hogyan világítottak az egyiptomiak a piramisok belsejében.