Andrew Matthews
"Mindannyian
saját sorsunk kovácsai vagyunk. Gondolataink körülményeket vonzanak
és teremtenek. Ahogyan mi változunk, úgy változnak a körülményeink is…
Amíg nem tanuljuk meg a leckéket az eladósodásról, a munkáról, a
partnereinkről, addig vagy
a) ugyanannál a leckénél ragadunk le, vagy
b) ugyanazokat a leckéket kapjuk különböző csomagolásokban.
Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket – figyelmeztetésképpen.
Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob
meg. Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha
őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük
észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani:
“Miért pont én…?”
Popper Péter.....
Sötétben és hidegben nem lehet élni. Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét, melegét.
Minden
fényforrás és melegség kialszik, kihűl, ha nem kap fűtőanyagot,
táplálékot. A kapcsolatok fűtőanyaga a törődés. Két ember együttélését
legjobban a megszokás, a mindennapok elszürkülése veszélyezteti. Egy
tartós együttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez,
csábításhoz, törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás
idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és
kihűl. Az ok legtöbbször nem is a szeretetlenség, hanem csak a
kényelmesség és a lustaság. Túl nagy árat kell fizetni érte. Az ember is
– mint a növény – arrafelé fordul, ahonnét fény és melegség sugárzik
rá.
Kommentáld!