Aranyosi Ervin: Nem jönnek a válaszok…
Bár annyi év elszállt felettem,
nem érzem úgy, hogy bölcsebb lettem.
Nem jönnek még a válaszok.
Lelkemben kis gyerek vagyok.
Sok tudást kéne még szereznem,
tanulás közben észrevettem:
Nem jönnek még a válaszok!
Lelkemben kisgyerek vagyok.
Nem értem még a nagyvilágot,
ismerek fát, füvet, virágot.
De nem jönnek a válaszok.
Lelkemben kisgyerek vagyok.
Megismertem már mindkét oldalt.
Dúdoltam harsány altatódalt.
S nem jöttek meg a válaszok.
Lelkemben kisgyerek vagyok.
Felnőtt vagyok, mert nagyra nőttem,
nyom is maradt talán mögöttem,
Ám nem jöttek a válaszok.
Lelkemben kisgyerek vagyok.
A világunk oly mérhetetlen,
elveszünk itt a végtelenben.
Rájövünk, oly kicsik vagyunk,
és nem ad választ bölcs agyunk.
Testünkbe hálni jár a lélek,
Gondolkodom, vagyok, s tán élek.
A világnak mit adhatok,
ha lelkemben gyerek vagyok?
Talán embert szolgálni jöttem,
akik itt élnek körülöttem.
Talán majd választ is kapok,
miért így telnek a napok?
Mert tudnom kell, mi végből lettem?
Miért dolgoztam és szerettem?
Egyáltalán, miért vagyok?
Bölcs választ erre hol kapok?
Kommentáld!