Hugonnay Vilma: Nagytétény, 1847. szeptember 30.- Budapest, 1922. március 25.

A grófi család ötödik gyermekeként született. Nevelése grófkisasszonyhoz méltó volt, s amikor befejezte leányiskolai tanulmányait, 18 éves korában férjhez ment, és három gyermeknek adott életet. Sokat olvasott és képezte magát, de amikor a fia 6 éves lett, anyósa a gyerek tanítását is kivette a kezéből. A férje pedig nem értette, miért nem elégedett a felesége a hagyományos nemesasszony-szereppel. 1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán már hölgyek is tanulhatnak, így családja hozzájárulásával - de anyagi segítsége nélkül - 1872-ben beiratkozott, majd 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Családi ékszereiből fedezte hat éves tanulmányai költségeit, és pénzügyi megfontolások miatt lett vegetariánus.Ezután Zürichben, a sebészeti klinikán dolgozott. Az ottani kedvező ajánlatokat elhárítva 1880-ban hazatért. Svájci diplomájának elismeréséért 1883 májusában a budapesti Tudományegyetemhez fordult, de kérelmét a fennálló jogszabályokra hivatkozva elutasították. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyan magánlevélben bíztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, a hatóságok nem tesznek ellene kifogást, a jogi akadályok miatt erre azonban nem nyílt lehetősége. Közel tíz éves szülésznői gyakorlat után érdeklődése kifejezetten a szakirodalom és az orvosi elméleti kérdések felé orientálódott. Amikor először - 1895-ben - meghozták azt a rendeletet, hogy a nők is szerezhetnek bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést, máris folyamodott diplomája elismeréséért, de az orvoskar elutasította, s ő csak egy évvel később próbálkozott ismét. Végül néhány vizsga letétele után 1897. május 14-én sikerült neki, és Budapesten - mint első magyar doktornőt - orvosdoktorrá avatták.
Nagy híve volt a böjtölésnek. A nő mint háziorvos című, 1907-ben megjelent munkájában így ír:
„Az időleges böjtölés, amely körülbelül egy napig tart, még egyéb különös előnyökkel is jár. A gyomornak teljes kiürülése a szív megerősödését okozza, mert az emésztő szervekből való felszívódás csökken és kevesebb tápanyag kerül a vérbe. Hány emésztési zavarban szenvedő túlkövér, ideges és nehézkes emberen segíthetne az ilyen böjtölés! … Mozgékonyabb, szellemileg frissebb lesz az ember, sőt vidámis.”
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben, már 67 évesen Hugonnai Vilma elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában érdemei elismeréséért katonai kitüntetést kapott.
Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony című könyvében állított neki emléket.