Hollósy Tóth Klára
Földi célunk
I.
Folyvást haladni! Sosem állni meg,
át a fényhídon, tartalmassá telve!
Ismerjék meg szavunk az emberek,
hívjuk ki sorsunk, vele versenyre kelve!
Hogy azzá váljunk, kik lenni szeretnénk,
fogadjuk magunkba az élet csodáit,
tartsuk magunk érdemesnek arra,
mit adni akar, mivel nem csak ámít!
Lássuk meg a szépet és a jót!
fedezzük fel, mit lelünk magunkban!
Közben szóljunk mindenkihez egy jó szót,
s a legnagyobb tudás lesz hatalmunkban.
Legyünk olyanná, érdemes legyen élnünk,
de visszanézve ráismerjünk énünkre
akkor is, ha tudjuk nincs visszatérés
soha többé a kezdetekre.
II.
Alkotó tagja lenni az Egésznek,
nem kérdezni, de tenni, mit érdemes!
szállni ha kell, szemben is a széllel,
azzal törődni folyton, ami lesz!
Átadni a szót, a megtapasztalást,
értelmesebbé tenni a világot,
élettel tölteni, mint egy iskolát,
ennél szebbre, nincsen aki vágyott.
Széppé tenni a lélek pillanatát,
táplálni az emberben az erőt,
életünket így élni, s átadni tovább,
méltónak maradni Isten, a ember, előtt.
Így hordjuk tovább, céllal a terhet,
megélve a jóság hatalmát,
segíteni kicsinek, erőtlennek,
és megcélozzuk az Isten birodalmát!
Kommentáld!