KOLESZTERIN hipotézis, a nagy átverés,

avagy tények a koleszterinről

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin (C₂₇H₄₆O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható, testünk egyik alkotó eleme, létfontosságú a létezéshez. A szervezetünkben a máj állítja elő, sokkal nagyobb mennyiségben (1–4 g naponta egy felnőtt embernél), mint amennyit a táplálékból fel tudnánk venni. A koleszterin főként a májban képződik ecetsavból az acetil-koenzim-A segítségével.

A koleszterinnek számos fontos funkciója van az emberi testben, a sejtmembránok fontos alapanyaga (agyunk szárazanyag-tartalmának kb. 65%-a koleszterin) és kiinduló anyag az epesavak és számos hormon előállításához, szükséges az immunrendszert erősítő D-vitamin előállításához, részt vesz a zsíranyagcserében, továbbá az idegszövet felépítésében. A májon kívül különösen nagy mennyiségben van jelen a mellékvesékben és az idegrendszerben is.

A vér átlagosan 10–12 g koleszterint tartalmaz, míg a szervezet összes koleszterintartalma 100–150 g. Ezzel szemben a táplálékkal felvett koleszterintartalom csak 20%-a annak, amit a szervezet naponta előállít.

Közismert a koleszterin és a szívbetegség közti kapcsolatról szóló hipotézis, vagyis hogy az étkezés során elfogyasztott koleszterin (zsírok) emelik a vér koleszterinszintjét és hogy a magas vérkoleszterin növeli a szívbetegségek kockázatát.

Azt viszont egyáltalán nem terjesztik, hogy ebből semmi sem igaz! és ez - a kutatások alapján – a szakemberek számára már több mint 20 éve nyilvánvaló.

Ancel Keys, aki sok szempontból a koleszterin-szívbetegség elmélet „szülőatyjaként” tartanak számon a következőt nyilatkozta 1997-ben:

   „Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin között és ezt mindvégig tudtuk. Az ételben lévő koleszterinnel nincsen semmi gond, hacsak nem nyúl vagy tyúk az ember.”

Miről is van szó?

Évtizedeken át végzett nagyszámú vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az étkezésünk során elfogyasztott koleszterin NEM BEFOLYÁSOLJA a vér koleszterinszintjét. Az átlagon felüli mennyiségű koleszterint fogyasztók esetében ugyanolyan arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, mint az átlagosnál kevesebbet fogyasztó esetén.

Ha a koleszterin tényleg szívbetegséget okozna, akkor ez életkortól és nemtől független lenne. Egyaránt érvényes lenne a világ minden népe számára és a zsírfogyasztás csökkentésével kimutathatóan csökkenne a szívbetegségek száma. Ez viszont egyáltalán nincs így! Például a 60 év felett férfiak között 10-szer több magas koleszterinszintű van, mint a hasonló korú nők között, a szívbetegségek előfordulásában viszont nincs lényeges eltérés.

Sok országban alacsony zsírfogyasztás mellett is sok a szívbeteg, míg máshol a rengeteg zsír sem okoz problémát a szívnek. Az eszkimók például szinte csak zsíron élnek, vérük koleszterinszintje jóval meghaladja a „halálos” értéket, mégis csak elvétve fordul elő közöttük szívbetegség.

Gyakorlatilag egyértelmű, hogy a zsírfogyasztás (magas koleszterinszint) és a szívbetegségek között semmi összefüggés sincs!

 Az élelmiszerek koleszterintartalma csak minimális hatással van a vérünkre. Szervezetüknek ugyanis van egy ellenőrző, szabályozó mechanizmusa és a májban leáll a koleszterinszintézis, ha az élelmiszerek koleszterinszintje magas.(FELESLEGESEN NEM DOLGOZIK A SZERVEZETÜNK!) Táplálkozás hatására a koleszterinszint csak ideiglenes emelkedik meg, majd (a vércukorhoz hasonlóan) visszaáll a normális szintre.

Ebből következik az is, hogy nincs „jó”, vagy „rossz” koleszterin, a természet nem hoz létre egy „öngyilkos” anyagot a saját szervezetünk megmérgezésére. Nem mellesleg az anyatej átlagosan 2% koleszterint tartalmaz (többet, mint pl. a tehéntej), mert EZ SZÜKSÉGES a csecsemő idegsejtjeinek és agyának megfelelő fejlődéséhez!

Honnan ered a tévhit?

Még 1913-ban orosz kutatók tojássárgáját, illetve tojásból kivont koleszterint adtak (először takarmány, majd injekció formájában) nyulaknak. A kísérleti állatoknál ki tudtak váltani hiperkoleszterinémiát vagy érelmeszesedést. A II. Világháború után a teszteket megismételték és más állatok, tengerimalacok, kecskék esetén ezeket az eredményeket kapták. Később folytatták a kísérleteket, de kutyák, macskák, majmok és az ember esetén már nem voltak ilyen egyértelműek az eredmények.

Ha logikusan végig gondoljuk, mégis egyértelműek az eredmények: a NÖVÉNYEVŐ állatokra nem jó hatású a koleszterin (ezért soha nem is esznek zsírt), mert a szervezetük nincs hozzászokva, ezért nem tudja szabályozni. Az eredményeket nagyon nehéz az emberre átültetni, mert a koleszterin-anyagcsere a különböző kísérleti állatfajoknál egészen más, mint az embernél, és a kísérletek körülményei is sokszor nagyon szélsőségesek voltak. Erősen kétséges ugyanis, hogy a növényevő nyulakra kapott eredmények alkalmazhatók lennének az emberre is.

Másrészt viszont a kísérletekben nem élelmiszereket használtak (a nyúl nem szereti a tojást), hanem átalakított, kivont u.n. oxykoleszterint.  (Oxidált koleszterin jöhet létre bizonyos élelmiszerek ipari feldolgozása során is!)  Az emberi szervezet abban is különbözik a kísérleti állatokétól, hogy amikor az állatok állati fehérjében és zsírban gazdag takarmányt kaptak, akkor megnőtt ugyan a koleszterin felvétele, de ezzel együtt megnőtt a kiválasztása is, az ember esetében ez a hatás még fokozottabb volt. Kimutatható káros hatás csak a tömény és extra magas dózisú oxykoleszterin esetében volt, amit a normál táplálkozás során soha nem tudunk bevinni.

Ma a kísérletekben kizárólag oxykoleszterint használnak az elmélet alátámasztására!

Koleszterinszint csökkentés

Nem is foglalkozott senki a koleszterin-kérdéssel egészen addig, amíg a gyógyszergyárak patkányméregből! elő nem állították az első koleszterin csökkentőket, a sztatinokat.

Valójában 1000-ből csak egy embernek lenne (hibás májműködés miatt) szüksége koleszterinszint csökkentésre, de ez a gyógyszeriparnak nem üzlet. A nyolcvanas években a gyógyszergyárak által támogatott egyetemekben és kutatóintézetekben végzett kísérletek alapján a koleszterint ellenségnek kiáltották ki és meghatároztak egy egészségügyi határértéket. Ez kezdetben a 14-es érték volt, de így még mindig csak kevés tablettát lehetett eladni, mivel ilyen magas érték csak ritkán és rövid ideig fordul elő. Ezután a határértékeket évről-évre csökkentették, egyre nagyobb haszonnal.

Ma rengeteg emberrel szedetik ezeket a tablettákat, sokszor minden látható eredmény nélkül. Sokan panaszkodnak nálunk is, hogy hiába szedik a koleszterincsökkentőt semmit nem változik a koleszterinszintjük, még akkor sem, ha semmi féle húst, zsírt, de még olajat sem fogyasztanak, és még az orvos is megkérdőjelezi szavahihetőségüket.

Ha valakinek tényleg magas lenne a koleszterinszintje ennek az okát kellene megkeresni és nem a máj koleszterintermelését leállítani „gyógyszerekkel”. Mint mondtuk nincs olyan, hogy „jó és rossz” koleszterin! A koleszterincsökkentő szerek viszont nem válogatnak, senki sem tudhatja, hogy a „védő vagy ártó” koleszterint tüntetik el.

Ön honnan akarja elvonni a koleszterint? Az agyától, idegrendszerétől, vagy az emésztésétől? Esetleg a szívét akarja tönkretenni? Ugyanis a koleszterincsökkentők hosszútávon károsíthatják a szívizmot és kiürítik a szervezetből védőhatású Q10 koenzymet. Amerikában orvosok követelik, hogy a koleszterinszint csökkentők tájékoztatójában tüntessék fel, hogy napi minimum 200mg Q10-et szedjenek a tabletták mellé. Ezzel viszont a gyógyszergyárak beismernék a készítmény ártalmasságát és ezt nem igazán szeretnék.

A koleszterincsökkentők mellékhatásai

Mellékhatások pedig vannak. Elég, ha megnézi a betegtájékoztatót, ezek azok amit elismernek, de több konkrét tény is napvilágra került.

Ha koleszterincsökkentőt  szed, ne csodálkozzon az alábbiakon:

Memóriavesztés – egyébként teljesen egészséges embereknél is feljegyeztek komoly emlékezetzavarokat, amelyek a tabletták elhagyásával megszűntek.

Koncentrációzavar, fejfájás – Amerikában már vizsgálatokat végeznek a különböző balestekben megsérül, meghalt emberek koleszterincsökkentő szedésével kapcsolatban.

Depresszió, agresszió – koleszterinre szükség van az idegrendszer egészséges működéséhez, hiánya idegkárosodást okozhat.

Érzékelésbeli zavarok – pl. zsibbadás, égő érzés a végtagokban, az arcon.

Fáradtság-izomgyengeség – a Q10 koenzym elengedhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, a sztatinok drámaian csökkentik a Q10 szintjét a szervezetben.

Ízületi fájdalmak – az izmok gyengülésével egyre nagyobb az ízületek terhelése, kopása.

Immungyengeség – a koleszterincsökkentők gátolják a C-vitamin hasznosulását.

Emésztési problémák – mivel a sztatinok a májfunkciókra hatnak, így gátolják az emésztő enzimek termelését is.

Szívelégtelenség, szívritmuszavar – a Q10 támogatja a szívizom munkáját, védi a szív sejtjeit. A Q10 szintje az életkor előrehaladtával természetesen is csökken a szervezetben, de ezt a folyamatot a koleszterincsökkentők drámaian felgyorsítják.

Hormonális problémák – a koleszterin a mellékvesék által termelt hormonok alapanyaga

Miért lehet magas mégis a koleszterinszint?

Ha mindent bevetünk és mégsem megy le a koleszterinszintünk, az okot kellene megkeresni. Könnyen lehet, hogy a testünkben valahol egy (akár rejtett) gyulladás, fertőzés van. Mivel emiatt sejtjeink állandóan károsodnak, a sejtek (sejtmembrán) cseréjéhez a májunk koleszterint állít elő. Minél több koleszterincsökkentőt veszünk be, annál többet állít elő a májunk. Hasonló sejtkárosító hatása lehet más problémákra szedett „gyógyszereknek” is. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a diéta és a koleszterincsökkentők ellenére sem csökken a koleszterinszint és nem is fog addig, míg vagy a kiváltó okot nem szüntetik meg, vagy a májat tönkre nem teszik.

Finomított olajok és ebből készült termékek (pl. margarin) fogyasztása. A növényi olajok ipari előállítása során az olajat magas hőmérsékletre hevítik és különböző vegyszerekkel kezelik. Az ipari élelmiszer-feldolgozás átalakítja az élelmiszerek természetes szerkezetét, olyan anyagok jönnek létre, ami a természetben nem léteznek. Ezek az anyagok (pl. transz-zsírsavak, oxycolesterin) megterhelik a szervezetünket, gátolják a máj normális működését, felboríthatják a természetes szabályozó rendszereket. A finomított olajok erőteljesebb hatással vannak a koleszterinszintünkre, mintha zsírt ennénk szalonnával.

Ezekben az esetekben a „gyógyszereknek” semmiféle értékelhető hatásuk sincs, szedésük csak gátolja a normális működést, de az okokat nem szüntetik meg.

Természetes koleszterinszabályozás

Szükség esetén a koleszterinszint könnyedén csökkenthető a feldolgozott élelmiszerekben található zsírok kerülésével, és teljes kiőrlésű gabonák illetve zöldségek fogyasztásával. A következő listában szereplő élelmiszerek magas rost, omega-3 zsírsav, lecitin, E- és C-vitamin, niacin és rutin tartalmuknak köszönhetően segítenek az artériák és a szív kitisztításában.

Omega 3 zsírsavak: halolaj, ligetszépemagolaj, lenmagolaj, stb. – az omega 3 zsírsavak hígítják a vért, javítják az összetételét, áramlási tulajdonságait, így csökkentve az érfali lerakódások esélyét.

Teljes kiőrlésű gabonák, rostok: hajdina, köles, quinoa és zabkorpa – a könnyen emészthető rostok gyorsítják a táplálékkal bevitt zsírok kiürülését.

Zöldségek: retek, torma, paprika, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zöld leveles zöldségek – emésztést serkentő, vértisztító anyagokat tartalmaznak

Gyümölcsök: citrusfélék, paradicsom, csipkebogyó, banán és datolyaszilva

Diófélék és olajos magvak: mandula, mogyoró, lenmag, azték zsálya, tökmag, mák, dió, napraforgó.

Ön mivel mérgezi magát?

Felhasznált és ajánlott források:

tenyek-tevhtek.hu; tankonyvtar.hu; thehealthyskeptic.org; Sz.G.: Paleolit táplálkozás; H.U.: A leves hazudik; stb.