Úszó szemétszigetek

A világ legnagyobb szeméthalmaza hullámzik a Csendes-óceánon az Egyesült Államok és Japán között. A százmillió tonnásra becsült masszát a tengeráramlások tartják egyben.

Nem is egy, hanem két úszó szemétszigetről van szó. Az egyik széle jelenleg alig ötszáz tengeri mérföldre van a kaliforniai partoktól, a másik túlsó széle nagyjából ugyanilyen messzire van Japántól. A két sziget kiterjedése kb. az Egyesült Államok területének kétszerese, az egyiké Közép-Európa nagyságú.
Az úszó förmedvény nem most alakult ki. A nagyobbik szemétszigetet 1997-ben fedezte fel Charles Moore amerikai óceánkutató. Az egykori hajós egy Los Angelesből Hawaiira tartó jachtverseny résztvevőjeként „úszott bele” a szigetbe. Megdöbbent, hogy több ezer mérföldre a szárazföldtől, amerre a szem ellát, mindenütt szemét volt. A látvány olyan mélyen megrendítette, hogy az olajiparban meggazdagodott családból származó Moore hamarosan eladta üzleti érdekeltségeit, és harcos környezetvédelmi aktivista lett. ő alapította az Algalita Tengerkutató Alapítványt.
Óvatos becslések szerint az úszó szemétsziget súlya már ekkor is meghaladta a hárommillió tonnát, de mégsem történt semmilyen intézkedés. Az illetékesek megnyugvást találtak abban, hogy a környéken akkoriban nem voltak szigetek, ezért a víz nem tudja partra mosni őket, a mőanyag meg amúgy sem bomlik le, vélték. Csakhogy a fő gond éppen ez a Greenpeace iletékesei szerint, akik azt állítják, hogy a világon évente termelt százmilliárd(!) tonna mőanyag egytizede a tengerben köt ki. A tengeri szemét ötöde hajókról származik, a többi a szárazföldről jut a vízbe. Egyébként nem esztétikai problémáról van szó, hanem olyanról, amely súlyosan veszélyezteti a tengerek élővilágát. Az ENSZ Környezetvédelmi a szakértői úgy becsülik, hogy a mőanyaghulladékok miatt évente több mint egymillió tengeri madár, illetve legalább százezer tengeri emlős pusztul el. És mivel a mőanyag nem bomlik el, ezért még az „őskorból”, az ötvenes évekből származó kacatok is ott hömpölyögnek a hullámokon. A nagyobb tárgyak a napfény hatására vagy a hőmérséklet ingadozása miatt szétesnek apró darabokra. Ezáltal mérgező, veszélyes kémiai anyagok kerülhetnek az emberi táplálkozási láncba, a tengerben pedig a káros anyag afféle plasztikiszappá áll össze. A mőanyagot benyelő vízi állatok szervezetébe is bejutnak a mérgező anyagok. A több százmilliónyi apró szennyezés szivacsként magába szívja a különféle szennyező anyagokat, amelyek a kifogott halak révén visszakerülnek az emberekhez

A mostanra százmillió tonnányira hízott szemétről Marcus Eriksen, az Algalita kutatási igazgatója a londoni The Independentnek azt mondta: ez az úszó szemét egy közepes sőrőségő leveshez hasonlít. Olyanhoz, amelyet mőanyagokból, focilabdákból, legódarabkákból, mőanyag zacskókból, egyéb csomagolóeszközökből kevertek ki. S mivel a tengeri szemét zöme átlátszó, és a víz színe alatt néhány méterrel hullámzik, mőholdas felvételeken észre sem lehet venni.
A hulladékszigeteket az óceáni áramlások mozgatják, és egy esetleges áramlatváltozás súlyos következményekkel járhat. A keleti szemétfolyam jelenleg a Hawaii-szigetek felé sodródik, és elképzelhető, hogy nekiütközik a szárazföldnek. A becsapódáskor konfettiként hullik majd a szemét a hawaii tengerpartra!

A Földközi-tenger és melléktengerrendszere sem mondható tisztának, sőt, ez a világ egyik legszennyezettebb része, ahol négyzetkilométerenként átlagosan kétezer mőanyagból készült szemétdarab található. A probléma csak azért nem feltőnő, mert a hulladék zöme itt a tengerfenékre merül, csupán a legkönnyebbek lebegnek a felszín közelében.
Környezetvédelmi szervezetek szerint itt az ideje végre tudomásul venni, hogy a tenger nem hulladéklerakó. Azonnal drasztikusan csökkenteni kell mőanyag-felhasználásunkat. Amire mégis szükség van, azt úgy kell kezelni, hogy semmiképpen se kerüljön be a folyókba, tengerekbe. Ami pedig odajutott, azt valahogy ki kell onnan győjteni. Ennek hogyanjáról azonban semmit sem találni a hírekben. Pedig ha semmi sem változik, akkor a következő évtizedben kétszeresére nőhet az óceáni szemétsziget mérete.                    

Forrás: greenfo