Szeretettel köszöntelek a Film - és Zenekedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, feltölthetsz, blogolhatsz, zenét hallgathatsz, filmet nézhetsz.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Film - és Zenekedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Film - és Zenekedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, feltölthetsz, blogolhatsz, zenét hallgathatsz, filmet nézhetsz.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Film - és Zenekedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Film - és Zenekedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, feltölthetsz, blogolhatsz, zenét hallgathatsz, filmet nézhetsz.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Film - és Zenekedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Film - és Zenekedvelők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, feltölthetsz, blogolhatsz, zenét hallgathatsz, filmet nézhetsz.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Film - és Zenekedvelők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
M. Laurens Gyertyák vagyunk
Gyertyák vagyunk, kiket a Teremtő gyújtott,
Gyertyaként élünk a fényben, mit Ő nyújtott
Dolgunk az életben, őrizni a lángot,
Elűzni a sötét semmit, vigyázva e világot.
Minden gyertya külön sorsot hordoz,
Ez sercegve ég, amaz lobogva bolondoz
Egyik gyertya vékony, és tömzsi lett a másik,
De minden egyes gyertya csupán égve világít.
Együtt szép és meleg csak a fényük,
Délceg ragyogás, vagy szerény fény a létük
Éltükben lobogva egyre-egyre csak égnek,
Ők adják a meleg lelket, a hideg égi éjnek.
Ám eljő az idő, mikor testük görnyedve elfárad,
Elfogynak, mint a viasz, létük végén járnak
Apróka megfáradt lángjuk egy utolsót rebben,
Örökre elpihen bennük a fény, halkan, csendben.
De az örök fény nem pihen meg soha,
Mert éled már az új gyertyák délceg sora.
Mi kik elődeinktől kaptuk hajdan a lángot,
Értük is fénybe borítjuk, az egész világot.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!