Vezető amerikai bőrgyógyászok szerint a jövőben ijesztően megemelkedik a rosszindulatú bőrdaganatok gyakorisága, mivel a mai serdülők ugyan tisztában vannak a napozás veszélyeivel, mégis vállalják a kockázatot a napbarnított bőrért.
A tizenévesek 66 százaléka szerint csinosabb, aki szép barna, 47 százalékának az a véleménye, hogy a jó bőrszínű ember egészségesebbnek is látszik, mint aki sápadt. A bőrgyógyászokat riasztják ezek a válaszok, mivel a válaszolók 38 százaléka ismer valakit, akinek bőrrákja van.
Az Amerikai Bőrgyógyászok Akadémiájának jelentésében Darrel S. Riegel, a bőrön megjelenő rosszindulatú daganatok kérdésével foglalkozó bizottság vezetője beszámolt arról, hogy a 12-17 éves amerikai fiatalok mennyire ismerik a napsugárban lévő ultraibolya-sugárzás rákkeltő hatását. A vizsgálat 505 tizenéves, 251 lány és 254 fiú megkérdezésével készült.
A kutatók az Egyesült Államok teljes területéről vontak be fiatalokat, hogy képet kapjanak a helyi ifjúság napozásra vonatkozó szokásairól és ismereteiről. Mint kiderült, ennek a korosztálynak 79 százaléka tudja, hogy bőrének barnulása veszélyt jelent a későbbi rosszindulatú folyamatok keletkezése szempontjából.
A megkérdezettek 81 százaléka azzal is tisztában van, hogy a tinédzserkori leégés fokozza a rosszindulatú bőrfolyamat felnőttkorban való megjelenésének kockázatát. Ennek ellenére a tinik 60 százaléka bevallotta, hogy bőre tavaly nyáron alaposan leégett.
A szakemberek elismerik, hogy a tizenévesek élete tele van nehezen betartható intelmekkel. Akár a dohányzás, az alkohol fogyasztása vagy a drog kerül szóba, azonnal tudatják velük, hogy ennek súlyos következményei lesznek a későbbiekben. Ezek sorához még a napozás is hozzáadódottAz orvosi figyelmeztetések ellenére azonban sokan nem tartják be a napozásra alkalmas időintervallumot, és meggondolatlanul órákon át süttetik magukat. Ennek negatív következménye pedig a bőr idő előtti öregedése, a ráncosodása, súlyosabb esetben pedig a bőrrák kialakulása. Az utóbbi években az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a nap káros sugaraival szemben a bőrt mindenképpen védeni kell. Elsősorban úgy, hogy napozás előtt és közben minél magasabb faktorszámú bőrvédőkrémet használjunk. Néhány hete azonban olyan hír látott napvilágot, mely szerint bőrünket nem kell állandó jelleggel napvédőkrémmel agyonkennünk. A legutóbbi napozással kapcsolatos kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogyha huzamosabb ideig nem napozunk, szervezetünk nem állít elő megfelelő mennyiségű D-vitamint, ami csontritkuláshoz, depresszióhoz és „elhájasodáshoz" vezethet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a napvédőkrémek használatát mellőznünk kell. Abban az esetben, ha egy óránál tovább fekszünk ki a napra, legalább egy húszas faktorszámú krémet kenjünk a bőrünkre.

Szakértők szerint naponta 15-20 percet ajánlott napozni annak érdekében, hogy a „Nap vitaminját" vagyis a D-vitamint szervezetünk előállítsa. A normális D-vitaminszint ugyanis 40 százalékkal csökkenti egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a D-vitaminhiány elhízáshoz valamint az ebből következő elhájasodáshoz vezethet. Azok a személyek, akik fogyókúrájuk ideje alatt D-vitamint vittek szervezetükbe, fölösleges kilóikat jóval könnyebben leadták.
Végül köztudott, hogy a D-vitamin és a jó közérzet kialakulásáért felelős hormonok között szorosabb összefüggés van, mint gondolnánk. Ezzel magyarázható többek között az is, hogy a „súlyosabb depressziók" a napfényhiányos késő őszi illetve téli hónapokban jelentkeznek.