Wass Albert: Őszi hangulat


Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!

Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket!

Hirdessük, hogy a nyári álom
varázsintésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér!

Hirdessük,hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet!

Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más;
hogy ezután is lehet élne,
hogy tréfa csak az elmúlás!

Sík Sándor: A legszebb művészet


A legszebb művészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

Nem lenni bús, reményvesztett,

Csendben viselni el a keresztet,
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltit.

Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd.
Nem vagy olyan, mint azelőtt.

S járni amellett szép vidáman,
Istentől rád szabott igában.

 Lavag Erdős Anna Tövismadárhoz

Ki nem mondott szavak

Csak egy szál virág

Ki nem mondott titkok

Csokorba szedett orchideák

Szeretet néma üzenete

Illata száll feléd

S Te tudod mit jelent

Érzi a szíved

Elhervadt rózsák,orchideák

Elfelejtett fájó csodák

Emlékedet sirató

Meghalt virág

Lovag Erdős Anna  Kőbe vésett szavak c. kötetéből

A kő egyre hull

Folyó mélyén alakul

De nyugalmát megzavarják

Felmarkolják odébb rakják

Szétválasztják,eltiporják

Megtalálják ,felkarolják

Ház alapba belerakják

De kemény marad mindhalálig

Míg apró szem lesz

Csiszolódik

Egyre fogy,egyre vásik

De színétől meg nem válik

Az marad mi volt

Hiába tapossák,falazzák

Szilárd marad is,ha holt

S ha rátaláltál tudhatod

tudhatod ,ez a TE köved volt !!!!                   

Lovag Erdős Anna

Vigyázz rám

Vigyázz rám !

Ölelj át karjaiddal

Megnyugtató mosolyoddal

Igaz mondó szavaiddal

Vigyázz rám !

Hogy örömben éljek

Bánattól

Sose féljek

Vigyázz rám !

Mert én nagyon

Szeretlek

Akkor is,ha már

Gyengén ölellek

Két karom erőtlen

Fáradt a lelkem

De a szeretet

Nem múlik el bennem

Vigyázz rám !!!!

Paudits Zoltán   Vajon milyen lehet...?

Vajon milyen lehet egy porszemnek lenni,

Tömegtelen testtel a szélben peregni,

Nap fényét ha rád süt ezer tűre szelni,

Lassan földre hullva az út porába veszni?

Vajon milyen lehet kis bogárnak lenni,

A lámpa fényburkát körbekeringeni,

Az izzó forró szálát fél arcoddal lesni,

Burkának koppanva életed veszteni?

Vajon milyen lehet falevélnek lenni,

Tavasszal születni, az Ősszel elmenni,

Sárgultan, vöröslőn fádról leperegni,

A puha földre érve eltemetve lenni?

Müller Péter - Popper Péter és mások... idézetek

"Kell olyan órákat teremtenünk, amikor nem a lábunk elé, hanem a csillagokra nézünk, hogy megpillantsuk a valódi útirányt és távlatot. Az ember egy sűrű erdőben lehet, hogy csak a következő fát látja, de ha nem veti a tekintetét a sarkcsillagra, nemhogy az erdőből nem fog kitalálni, de még a következő lépését sem tudja jó irányba megtenni."

"Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon.

Helen Bereg

Andalgó

Lágyan szól a dallam,
Figyelek, hogy halljam.
Messzi ének csábít
Fel-felcsendül, ámít.

Mesél szép meséket.
Boldog tarka réten
Zümmögő napsugár
Vadvirág táncot jár.

Fűszálakon zendül
Harmat csepp, ha ráül,
Földbarázdán hangya
Szalad a harmatra.

Cseppen, csöppen cseppje
Fűszálról a földre.
Száraz rög megissza
Nem is adja vissza.

Lágyan szól a dallam,
Dúdolgatom halkan.
Álomba ringató,
Édes, halk, csábító.