yqSCrA kvongrwhjyiu, [url=http://rvxwozjeeitl.com/]rvxwozjeeitl[/url], [link=http://fmnpmkykjpkh.com/]fmnpmkykjpkh[/link], http://jlyamgcisype.com/

Családi kör 

(szabad változat Arany János nyomán)

From: Bauer Niki

 Este van, este van: elpihen a világ!
 Tévé előtt gunnyaszt mind az egész család.
 Villog a képernyő, rombolja az elmét,
 Sokan ebben lelik életük értelmét.
 Csapong a hülyeség, az eget sodorván:
 Horror, krimi, thriller az összes csatornán.
 Frankenstein, Dracula, örülnek a kölykök,
 A mama kedvence: nyafka Golden Girlök.

 Véres, vajas-kenyér a temető falán,
 Batman, ET-kukac jönnek egymás után.

 

Nagy Bandó András
Én is a zember vagyok

Annak ellenére vagy talán épp amiatt írok, kedves Kétharmad Viktor,
h

ogy tudom, veled és vízióiddal szembefordulni, rólad, szavaidról és
cselekedeteidről kritikus véleményt mondani kész blaszfémia.
Hogy ki vagyok én? Ismerned kell, hisz folyton rám hivatkozol: én
vagyok a zember. Első választási győzelmed évében még polgár voltam,
ahogy Te is egy polgári kormány feje voltál. Hogy miért nem
maradhattam polgár, nem tudom, mint ahogy azt sem, mitől lettem én a
zember.

Provatako symfwnw ki egw me afta pou greafis..twra gia kapoia atoma pou vgazoun apla kakia kai katakrinoun to afinw asxoliasto.. twra me to thema tou an exei afisei kati gia tin oikogenia tou o idios leei pws oxi alla who knows?

Utalás a diploma-vitára:

A nyuszika ül a fa tövében és írogat. Arra megy a róka és megkérdi:

– Mit írsz nyuszika?
– Szakdolgozatot arról, hogy a kis állatok hogyan tudják megvédeni magukat a nagyvadaktól!
– Ez hülyeség! Gyere a bokorba, és mutasd meg!
A róka csupa véresen jön ki, de a nyuszikának semmi baja!
Arra jár a farkas, és ő is megkérdi a nyuszikát:
– Mit írsz nyuszika?
– Szakdolgozatot arról, hogy a kis állatok hogyan tudják megvédeni magukat a nagyvadaktól!

 

Juhász Gyula: Húsvétra

 

Köszönt e vers, te váltig visszatérő

Föltámadás a földi tájakon,

Mezők smaragdja, nap tüzében égő,

Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,

Fogadd könnyektől harmatos dalom:

Szivemnek már a gyász is röpke álom,

S az élet: győzelem az elmuláson.

 

Húsvét, örök legenda, drága zálog,

Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,

Öröm: neked ma ablakom kitárom,

Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

Virágot áraszt a vérverte árok,

Fanyar tavasz, hadd énekellek én.

Hisz annyi elmulasztott tavaszom van

Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Kosztolányi dezső: ÉNEKEK ÉNEKE

 

Nem hagysz nekem eleget enni
mannás szájadból sohasem,
hogy megtanits örökre lenni,
lángként lobogni, éhesen.

Nem hagysz nekem sohasem inni
áldott melledből eleget,
hogy tudjak a szomjamba hinni
s úgy nézni téged, mint eget.

Az asztalodhoz hivsz naponta
és mintha rútul játszanál,
a dús teríték csupa pompa,
de üres a pohár, a tál.

Én, férfi, ennék, egyre innék
s te a múlót megfékezed,
igérve mindég, tiltva mindég
mint papnő emeled kezed.